Ochtinai-aragonitbarlang
Nemkarsztos fillitekbe ágyazott alsódevonkori kristályos mészkő- és ankeritlencsében jött létre. A barlang bejárati tárója a földalatti járatokba 642 m tengerszint feletti magasságban torkollik. Ékalakú, felfelé keskenyedő járatai a beszivárgó víz által kioldott párhuzamos szerkezeti hasadékok, a közöttük elhelyezkedő vízszintes folyosók azonban a különböző kémiai összetételű és hőmérsékletű beáramló vizek keveredése által keletkeztek. Erről számos, szabálytalanul elhelyezkedő oldásos kiszögelés és mennyezeti üst tanúskodik. A barlangot kitöltő, részben lesüllyedt és megállapodott egykori vízszint hatására pedig jól látható oldásos lapos mennyezet jött létre, amely elmetszi az oldásos üstök alsóbb részeit is.
A barlangban az aragonit három generációját figyelték meg. Mg-, Fe- és Mn-iónokban gazdag vizes oldatokból váltak ki stabilis mikroklíma-feltételek mellett. Legidősebbek a tejfehér vesealakú, részben átkristályosodott aragonit-, helyenként kalcit-képződmények és ezek korrodált maradványai, melyeknek korát 121-138 ezer évben határozták meg. Leggyakoribb az aragonit második generációja. Néhány deciméter hosszú tűkristályokból, valamint a látogatók számára különösen vonzó bokros vagy spirális formákból, ún. vasvirágokból tevődik össze. Korukat 14 ezer évben határozták meg, de állandóan gyarapodik, miáltal megőrzi fehér színét és tiszta jellegét. Az aragonit legfiatalabb generációja apró, 2-4 mm nagyságú legyezőformában, vagy miniatűr spirálisokban van jelen a barlang üledékein és a falakból kimálló vas-okkeron. Jelenleg is képződik.
A barlang léghőmérséklete 7,2 és 7,8 oC között mozog, relatív páratartalma 92-97 %. A barlangi mikroklíma stabilizálásához nagyban hozzájárul a vas-okker, amely 47-56 % vizet is tartalmazhat, mivel képes a vízpárát elnyelni, de kibocsájtani is.
www.ssj.sk/jaskyne/spristupnene/ochtinska-aragonitova/