Domica-barlang

A Szilicei-takaró másodidőszaki középtriászi wettersteini mészkövében jött létre a Styx-patak, a Domicai-patak valamint más, nemkarsztos területekről idefolyó patakok oldó és koptató hatására főleg szerkezeti törések mentén. A barlangban vízszintes ovális járatok vannak túlsúlyban, amelyekben fennmaradtak a mennyezeti medrek is. A járatok helyenként termekké szélesednek ki. A Styx-patak medrének meanderes földalatti kanyon jellege van. A barlang három kifejlődési szintjének szintkülönbsége 8 – 12 m. A legalsó szint azonban kaviccsal és agyaggal töltődött fel.
A Domica a vele összefüggő Čertova diera (Ördög-lyuk) – barlanggal 5358 m hosszú. A magyarországi Baradla-barlanggal is összefüggő genetikai egységet alkot, melynek összhossza 25 km. Ennek nem egész 1/4-e esik Szlovákia területére.
A Száraz-folyosóban (Suchá chodba) barlangi medve (Ursus spelaeus) csontjait ásták ki. A Domica és Čertova diera (Ördög-lyuk) barlangokban eddig 16 denevérfajt azonosítottak. Legtöbbjük kereknyergű patkósorrú denevér (Rhinolophus euryale), amely Szlovákiában egyedülálló, 1000-2000-es csoportokba tömörül. Néhol vastag denevérürülék-réteget is találhatunk. A cseppkőanyagra gyakorolt oldó hatásuk által oldási üstök jönnek létre. A barlang apró gerinctelen állatai közül 44 ugróvillás fajt észleltek, amelyek közül legértékesebb az endemikus Arrhopalites slovacicus, igen ritka az Eukoenenia spelaea nevű álskorpió, a Typhloiulus sp. ikerszelvényes, a Niphargus tatrensis rákfaj és számos más szárazföldi és vízi fajok.
www.ssj.sk/jaskyne/spristupnene/domica